Gyakorlatok,  Önismereti workshop

Konténergyakorlat

Nem mindig vagyunk képesek arra, hogy ellazítsuk magunkat, gyakran az gátol minket ebben, hogy folyton eszünkbe jutnak a gondjaink vagy más zavaró gondolatok, érzések. Ez a gyakorlat abban segíthet, hogy átmenetileg – pár perc erejéig – félre tudjuk tenni mindazt, ami zavar, és átadhassuk magunkat a nyugalomnak. Az idegrendszer számára 5-10 perc megnyugvás is sokat jelent. 

   Az instrukció így hangzik:

   “Képzeljen el egy konténert (ládát, széfet, bármit, ami tárolásra alkalmas), ahova betehet mindent, ami ebben a pillanatban zavarja. Figyelje meg a láda formáját, anyagát, színét, zárószerkezetét. Ha minden részletében jól látja, akkor nyissa ki a ládát. Tegyen bele mindent, ami ebben a pillanatban zavarja. Lehet ez egy emlék a múltból, a jelen egy eseménye, esetleg a jövővel kapcsolatos zavaró gondolat. Egy érzelem vagy testi érzet. Ne vesztegessen időt egyikre sem, ne elemezzen. Minden erőfeszítés nélkül csak figyelje meg azt, hogy mi zavarja, és tegye bele a ládába, hogy aztán teljes figyelmét az >> itt és most << jelenlétre tudja összpontosítani. Ha ez megvan, zárja le a ládát. És most figyelje meg, érezze, hogy milyen  a testében jelen lenni úgy, hogy a zavaró érzések, gondolatok távolabb kerültek. Milyen érzetek társulnak a testében ehhez az egyszerű jelenléthez? (Ha valami zavaró bukkan elő, nyissa ki a ládát, tegye bele, majd zárja be.) Ezek az egyszerű érzetek lehetnek például… a légzése… a fotel karfáján nyugvó karja… a szívdobogása… És most engedje, hogy felszínre bukkanjon egy kulcsszó, amely összefoglalja ezt az élményt, azt, amit az Ön számára jelent a biztonságos jóllét állapotának átélése.”

   Természetesen, amikor önmagunknak mondjuk a szöveget, egyes szám első személyre fordítjuk. Egy idő után már a szöveg sem kell, elég lesz elképzelni a saját tárolónkat, és azt, ahogy beletesszük, majd bezárjuk a zavaró érzéseket, gondolatokat, képeket.
  Ha van kedvünk, miután megnyugodtunk, tudatosan sorra vehetjük, hogy mi minden került a “konténerünkbe”. Ezek azok a dolgok, amelyek nem hagynak minket nyugodni.

#változat 1

Konkrétabban is alkalmazhatjuk a “konténerezést”: készíthetünk a valóságban is egy olyan dobozt, tárolót, ahova a zavaró gondolatainkat, érzéseinket – miután leírtuk azokat – beledobjuk. Kisebb gyerekek akár le is rajzolhatják azt, ami gondot okoz nekik. Egy ilyen doboz jó szolgálatot tehet a párkapcsolatban, a családban is. A hétköznapok rutinjában nem mindig jut elég idő arra, hogy megbeszéljük mindazt, ami zavar. Nem is mindig jó, ha feszülten, rohanás közben hozzuk szóba a bennünket zavaró, több figyelmet, átgondolást igénylő dolgokat, mert szinte garantált a sértődés, veszekedés. Ilyenkor feljegyezhetjük a noteszünkbe vagy a telefonunkba azt, amire később vissza szeretnénk térni, és egy nyugodtabb időszakban átbeszélhetjük a párunkkal, a családtagjainkkal. Az is lehet, hogy egy idő elteltével már nem fogjuk olyan lényegesnek érezni a problémát, mert közben megoldódott, vagy másképp látjuk, mint korábban. Nem az a cél, hogy veszekedést gerjesszünk, sokkal inkább az, hogy ne kerüljön a szőnyeg alá semmi fontos megbeszélnivaló.

   Szintén hasznos lehet ez a fajta “konténerezés”, ha valaki önismereti munkába jár. Ahelyett, hogy korábbi szokásához híven hosszan tépelődne valamin, amit nem tud megoldani, egyszerűen jegyezze fel, és átmenetileg tegye félre, a feszültséget keltő problémát pedig majd vigye el a következő beszélgetésre. Természetesen nem azzal a szándékkal, hogy a segítő megoldja helyette!

#változat 2

ha pedig valamire tényleg nincs ráhatásunk, tehát a helyzet semmilyen módon nem változtatható meg (nemcsak szerintünk, hanem reálisan sem), akkor a probléma elengedésében segítségünkre lehet egy olyan “tároló”, amelybe azokat a gondokat, gondolatokat gyűjtjük, vagy azokat a fájó emlékeket helyezzük, amelyeket szeretnénk elengedni. Egy angol nyelvű szakkönyvben olvastam, hogy valaki “God-box”-nak nevezte el ezt a tárolót, mivel mindazt, ami benne volt, Istenre bízta. Eszembe jut erről egy Assisi Szent Ferencnek tulajdonított imádság:
  “Uram, adj türelmet,
  Hogy elfogadjam, amin nem tudok változtatni,
  Adj bátorságot, hogy megváltoztassam,
  Amit lehet, és adj bölcsességet,
  Hogy a kettő között különbséget tudjak tenni.”


Mogyorósy-Révész Zsuzsanna Érzelemszabályozás a gyakorlatban c. könyvből

https://www.metamorfozismuhely.com/dr-mogyoroacutesy-reacuteveacutesz-zsuzsanna.html