Munkahelyi stressz
Munkahelyi stresszorok
Az elkövetkezendő évtizedben népegészségügyi szempontból is kiemelkedő jelentőségű probléma lehet a munkahelyi stressz. A munkahelyeken tartósan jelenlévő stresszorok következménye lehet a hiányzások számának növekedése, a munkavállaló motivációjának csökkenése és a teljesítményromlás.
A munkafeladattal kapcsolatos stresszorok
Gyakorlatilag valamennyi munkaköri leírás tartalmaz olyan elemeket, amelyek bizonyos emberek számára, adott időpontban stressz forrásai lehetnek.
Mennyiségi vagy minőségi túl- vagy alulterhelés. A munkahelyi környezetben mind a minőségi, mind a mennyiségi alul- vagy túlterhelés egyaránt feszültséget eredményezhet. Minőségi túlterhelés esetén a munkavállaló számára az elvégzendő feladat túlságosan bonyolult, nincs összhangban a rábízott munka feltételeivel. Ez a képzettség hiányából is fakadhat. Emellett önértékelési zavarhoz is vezet, ha a dolgozótól kiemelkedő teljesítményt várnak el, azonban ezt nem tudja teljesíteni. A minőségi alulterhelés összefüggésben van a monotóniával. Olyan munkafolyamatok végzése során alakulhat ki, ahol azonos, egyszerű, ismétlődő, rutinmozdulatokból álló feladatokat kell a dolgozónak elvégezni. A monotónia olyan veszélyeket rejthet magában, mint például az éberség csökkenését, a gyors és hatékony reagálás lehetőségét, ennek hiánya pedig növeli a baleseti kockázatok számát.
Mennyiségi túlterhelés esetén a munkavállalónak egységnyi időhöz viszonyítva túl sok feladatot kell elvégeznie, ez akár az elvégzett munka minőségének csökkenéséhez vezethet. Napjainkban nem ritka, hogy a napi nyolc órás állás feladata kilenc vagy akár tíz órában végezhető el. Az ilyen túlterhelés rövid idő alatt testi-lelki kimerültséghez vezethet.
- Munkafeltételek
A hatékony, gyors, biztonságos munkavégzéshez elengedhetetlen feltétel a megfelelően kiépített munkavégzési háttér (pl. eszközök). Jelentős stresszforrás, ha a munkafeltételek a dolgozó számára nem biztosítottak. A lehetőségekhez mérten az is fontos lenne, ha a munkavállaló véleményt nyilváníthatna abban, hogy milyen eszközökkel, milyen ütemezéssel végezze a munkáját. Ezáltal a munkavállaló is jobban magáénak érzi a feladat elvégzését. Míg ez az egyik oldalon a motiváció növekedésével jár együtt, s így akár az egyén munkájának hatékonyságának növelését is eredményezi, addig a másik oldalon súlyos stresszforrásként is felléphet.
Ha egy dolgozó folyamatos elutasításra talál a munkaterületén, akkor az hosszútávon nem csak a munka elvégzésével kapcsolatos motivációját csökkenti, de nem is érzi magát kellően megbecsültnek, s ez hosszútávon súlyos önértékelési problémákat okozhat. A mentális és fizikai egészségre egyaránt káros hatású, ha a munka feltételei dehumanizálóak, mint például a monoton, ismétlődő szalagmunka. Stresszforrásként kell értelmezni, ha a dolgozónak veszélyes munkakörülmények között kell dolgoznia (pl.: tűzoltók) vagy műszakoznia kell. Sok multinacionális vállalatnál, kórházakban, a munkavállalóknak tizenkét órában vagy 3 műszakban kell dolgozniuk. Az utóbbi a napszaki biológiai ritmus felborulása miatt közvetlenül is kiváltója lehet különböző betegségeknek.
- Változások a munkában
Stresszt jelenthet az is, ha a mindennapos munkavégzés tekintetében gyakoriak a változások a kiadott munkafeladat, értékelés, feltételek, eszközök tekintetében, ami a munkavállaló saját szakértelmében, képességében okozhat bizonytalanságot
- Lépést tartani a gyors technológiai változással
A napjainkra gyors ütemű technikai fejlődés jellemző, aminek hatására modernebb technikai eszközök, eszközparkok kerülnek bevezetésre. Az új eszközök az egyéntől állandó tanulást és alkalmazkodást kívánnak, ami újabb feszültségforrást eredményezhet. A mindennapos feladatok elvégzése során a fent jelzett stresszorok mellett számos egyéb tényezőt is vizsgálhatnának még, mint például határidők, a fizikai igénybevételből eredő fáradtság, a hibázás (pénzbeli és karrier szempontú költségek).
A munkahelyi környezettel kapcsolatos stresszorok
Stresszorok lehetnek a fizikai környezetből érkező ingerek, mint például a zaj, a hőmérséklet, a nem megfelelő megvilágítás, a kellemetlen szagok, a szennyezett levegő, a személyes tér hiánya, a túlzsúfoltság, az elvonulási lehetőség hiánya. Az egyén toleranciája jelentősen meghatározza, hogy ki mennyire tudja elviselni ezeket a kellemetlen, zavaró környezeti ingereket.
A szervezetben betöltött szereppel kapcsolatos stresszorok
A betöltött szereppel kapcsolatos stresszorok három – egyéni, csoportos és szervezeti – szinten taglalhatók. Egyéni szinten a szerep kétértelműség, a szerepkonfliktus, a túl sok vagy túl kevés felelősség más dolgozókért, az autonómia hiánya, vagy éppen a túlzott autonómia, a karrierfejlődés, előléptetés kérdése okozhat problémákat. Csoport szinten a probléma háttere lehet az összetartás hiánya, a jó munkatársi kapcsolatok hiánya, csoporton belüli konfliktusok, felettessel vagy beosztottal való nem megfelelő viszony. Szervezeti szinten a dolgozók körében a stressz teljesítménycsökkenéshez vezethet.
Forrás: Munkahelyi lelki egészségvédelem – mentális egészség, stresszkezelés, változások elfogadásának segítése Szolgáltatási kézikönyv vállalatoknak készítette: Barcsi Tamás Juhász Éva Karamánné Pakai Annamária Szabó József
