Stresszdiagram-gyakorlat
Ez a gyakorlat abban segít, hogy észrevegyük, melyek azok az élethelyzetek, gondolatok, amelyek általában nyugtalanítanak, felzaklatnak, bosszantanak, azaz stresszt okoznak.
- lépés
A nap folyamán legalább háromszor (délelőtt, kora délután és estefelé) álljunk meg egy pillanatra, és figyeljük meg, hogy mennyire vagyunk feszültek. Ezt honnan vesszük észre? Például a légzésünkről, amely gyorsabb, s az izmainkról, amelyek feszesebbek, ha nyugtalanok vagyunk, vagy a mozgásunk, beszédünk válik gyorsabbá, kapkodóbbá, de az is lehet, hogy megfájdul a gyomrunk, nyakunk, vállunk.
- lépés
Határozzuk meg, hogy a feszültségszintünk milyen értéket ér el egy 5 pontos skálán, ahol a 0 a teljes elengedettség, jó közérzet, az 5-ös a “robbanásközeli” állapot. Jó, ha le is jegyezzük az értéket, akár papírra, akár a telefonunk jegyzeteibe. A heti értékeket egy grafikonon ábrázolva jó áttekintést kaphatunk az átlagos stressz-szintünkről.
- lépés
A feszültségértékeket kössük össze a hozzájuk kapcsolódó gondolatokkal, érzésekkel, testérzetekkel. Figyeljük meg, vegyük észre, hogy éppen mi jár az eszünkben, mit csinálunk, mit érzünk az egyes értékeknél. Kérdezzük meg szelíden magunktól: “Mi van most?”, “Mit gondolok, érzek pontosan?” Különösen fontos ez a magasabb feszültségpontoknál. Napi háromszor, egy héten át mérve a stressz-szintünket egy olyan diagramot fogunk kapni, amelyen kirajzolódik, hogy alapvetően milyen gondolatok, helyzetek töltenek el minket feszültséggel. Így össze tudjuk kapcsolni a zavaró helyzeteket, gondolatokat és érzéseket. Bármilyen furcsa is, amíg nem fordítunk erre kellő figyelmet, nem biztos, hogy összeáll a kép arról, hogy mi nyugtalanít bennünket tartósan.
- lépés
Ha a feszültségünk több mint két pont, végezzünk el egy egyszerű stabilizáló gyakorlatot (például valamelyik légzőgyakorlatot vagy a biztonságos hely imaginációt). Az is jó, ha átmozgatjuk kissé a testünket, például végezhetünk pár lendületes karkörzést, de még jobb, ha levegőzünk, sétálunk egyet.
Stabilizációs alapgyakorlatok
Bármilyen is az aktivációs állapotunk, azaz bármilyen irányba billentünk is ki az egyensúlyunkból, érdemes először a stabilizációs alapgyakorlatokkal próbálkozni.Ezek szinte minden pszichés egyensúlyvesztésnél, bizonytalanságnál hasznosak, könnyen megtanulhatók és elvégezhetők.
Mogyorósy-Révész Zsuzsanna Érzelemszabályozás a gyakorlatban c. könyvből
https://www.metamorfozismuhely.com/dr-mogyoroacutesy-reacuteveacutesz-zsuzsanna.html
