Geriátria
Feladata az idős beteg vizsgálata, komplex, szakértelemhez kötött tevékenység. Arra irányul, hogy felderítse az adott személy testi, szellemi, lelki természetű kóros tüneteit, okát, rejtett tünetmentes kórfolyamatokat. Keresi a gyógyítási módszereket, megfigyeli a gyógyszerek hatását, kidolgozza az ápolás, a gondozás és a rehabilitáció módszereit. Célkitűzései: az élettartam meghosszabbítása, minél többen érjék el, minél egészségesebben.
Típusai: szűrővizsgálat, kivizsgálás, kontroll. (funkcionális állapot, életminőség felmérése, prognózis).
Életkorok: kronológia, biológiai-, pszichológiai-, látványos életkor, beszélünk még átlagos-, és maximális életkorról.
Geronto-pszichológia
Feladata, hogy megóvja az idős szervezetet az ártalmas környezeti hatásoktól, elhárítsa azokat a rizikófaktorokat, amelyek mind endogén vagy exogén tényezők szerepet játszanak valamely betegség előidézésében, kóros öregedés elindításában, súlyosbodásában.
Szociális Gerontológia
Az időseket, és az őket körülvevő társadalmi környezet közötti összefüggéseket vizsgálja. Megállapításai alapján javaslatot tud kidolgozni, melyek segítségével ez a korcsoport veszélyeztetettség nélkül tud élni.
A gerontológia rendszerszemlélete
- Fenntartható egészség rendszere
- Fiziológiai, mentális, szociális és spirituális egészség összefüggései
- Az életmód jelentősége a személyes esély-kockázatában
- Az idős/időskor életminősége és személyes összefüggései
- Az időskori életminőség tényezői
- A jövő lehetőségei
- A hazai gerontológiát meghatározó események
Fenntartható egészség rendszere: Az öregedés genetikailag programozott időbeni változások folyamata, fajspecifikus (nincs két egyforma öregedési minta!, az öregedésnek okai vannak, nincs egyetlen oka).
A sikeres és boldog öregség lényege minél hosszabban éljen kielégítően, fenntartható egészségben és életminőségben, személyisége biológiai, pszichológiai, szociális és spirituális jellemzőivel egységben.
Holisztikus szemléletet igényel.
Az öregedés nem a krónikus betegségek összessége, hanem a normál öregedés változásaiból származó esékenység, sérülékenységek okozzák az öregedéssel gyakoribbá váló betegségeket. Nem korfüggő, hanem a korral gyakoribbá váló betegségekről beszélünk. Jellemző a soktényezős, dinamikus időskép, a személyre szabottság, meghatározó a genetika, életmód, gondolkodás, természeti, társadalmi környezet, ellátórendszerek (eü., szociális). A fenntartható egészségnek a károsodása, az egészség-betegség arány eltolódása többféle következménnyel jár. Az egyén élhető életét rontja a függőség, tehetetlenség, kiszolgáltatottság. Személyes autonómiája, önellátása, öntevékenység, önbizalma és önértékelése beszűkül, károsodik, személyiség depriválódik, izolálódik, majd magányosodik.
A sikeres idősödés Lawton-modell szerint:
„Jóléti” pszichológiai jellemzők – Szubjektív érzékelt körülmények – Magatartás kompetenciák – Objektív körülmények és feltételek
Pszichoszociális tényezők: közösségi autonómia, közösségi bevontság, közösségi elégedettség, közösségi eszmeiség, belső konszenzus, közösségi izolációs hatások.
Ökológiai tényezők: lakással való elégedettség (és ellátottság), berendezettség, ingerkörnyezeti minőség, közösségi megbecsültség és megfelelőség (szolgáltatások szintje, elérhetősége, hiányossága).
A sikeres öregedés holisztikus modellje, függ: az egyéntől ( biológia, genetika,test, lélek, értelem, életmód, életstílus magatartás), családi környezettől, mesterséges környezettől (pszicho-szociális gazdasági környezet, lakás, fizikális környezet, közösségi hatások), munkától, tevékenységtől, ápolástól, gondozástól, kultúrától, bioszférától.
Fiziológiai, mentális, szociális, spirituális egészség összefüggései: a sikeres öregedés szorosan összefügg az egyén mentális is spirituális egészségével. A test, az értelem és a lélek szorosan összefügg egymással, egymásra hatnak.
Kiemelt szerepe van az életmódnak, gondolkodásmódnak és a munkának, a tevékenységnek. Az életmód jelentősége a személyes esély-kockázatban életvezetés: stressz- konfliktus kezelése, aktivitás (fizikai, szellemi), táplálkozás, károsító anyagok kerülése, betegségkezelés, multimorbiditás miatti gyógyszer komplikációk öregedés elfogadása, változások elfogadása, hozzáállás, reális önértékelés Az idősödés/időskor életminősége és személyes összefüggései éveket adjunk az életnek, adjunk életet az éveknek. Fontos szerepe van a személyiségnek az egészség megőrzésében, a betegségek kezelésében, a rehabilitációban.
Az öregedés lehet sikeres, normális vagy kóros öregség.
Sikeres: az új szituációt kreatív módon dolgozza fel az idős, megtalálja a személyiségét gazdagító életformát. Ehhez szükséges a szomatikus egészség. A mentális-lelki-spirutális egyensúly érzete a testi folyamatokra is pozitívan hat vissza. Alkalmazkodik a változásokhoz: – akkomodáció : saját elképzeléseiket a lehetőségekhez igazítja – asszimiláció: a körülményeket próbálja úgy alakítani, hogy elképzeléseiket legalább részben kielégítsék.
Normális: a változások egy részéhez az idős alkalmazkodik , más részét problémaként éli meg, de egy új egyensúlyt alakít ki. Az egyén sok készsége megtartott, de már lassan hanyatlanak, a domináns társadalmi szerepekből kikerül, anyagi helyzete gyengül, tartalékai csökkennek, egészségben a függőség és a függetlenség határára kerül. Törékeny egyensúly állapotában van, amelyből viszonylag kis ártalom is kimozdítja.
Kóros: testi-lelki-szociális triász zavara. Függőség (depedencia: önálló életvitel lehetetlensége), szükségessé teszi a gondozás megfelelő típusát, és mértékét.
Az időskori életminőség tényezői: a homeosztázis és az adaptáció zavara betegséghez vezet (ott betegszik meg, ahol a leggyengébb a láncszem), a betegség következményei (geriátriai 5 „I”) rontja az életminőséget.
A betegség tehát egy komplex egyéni és társadalmi probléma, egyéni és társadalmi következményekkel.
A jövő lehetőségei: Hosszabb élet, az öregedés lassítása, fenntartható egészség, életminőség. Aki eddig 100 évet él > 110, aki eddig 70 évet élt > 100, a mai 40 évesek átlagéletkora 85 év lesz, a géntechnológia és a plasztikai sebészetnek köszönhetően az öregedést blokkolni lehet majd. Akik 20 év múlva születnek, azok számára a szüleik az optimális ivarsejteket kiválogathatják, kockázat-mentesíthetik. Ezzel az optimálisan választott génállománnyal áttörhetik az emberi élettartamait, korlátait. A hazai gerontológiát meghatározó események: – 1996-ban megalakult az Idősügyi Tanács – 1997-ben a gerontológia bekerült az egyetemi, főiskolai képzés rendszerébe, továbbképző programokba, először 2000-ben lehetett orvosi szakvizsgát tenni geriátriából. – 2001. Az Idősügyi Tanács elkészítette az Idősügyi Chartát (a./ részvétel a társadalmi tevékenységben, b./ az anyagi és szociális biztonság, c./ egészségügyi és gondozási feladatok, d./ a jogbiztonság és jogvédettség), ebben az évben az eü. miniszter „idős-egészségügyi biztost” nevezett ki. A Chartát beterjesztették az Országgyűlés elé azzal a céllal, hogy megalapozzon a jövőbeni idősügyi törvényt. Az idősügyi szempontok és igények bekerültek a Johan Béla Népegészségügyi Programba, valamint a KINCS-be (Kormányzati Idősügyi Nemzeti Cselekvési Program), mely szorosan kapcsolódik a Nemzeti Fejlesztési Programhoz.
Forrás:
FELHASZNÁLT IRODALOM
1. Iván László: Ne féljünk az öregedéstől
2. Dr Szabó Rezső : Geriátria, idősgyógyászat, Medicina könyvkiadó (1990)
3. Dr Szabó Rezső : Geriátria, idősgyógyászat, Medicina könyvkiadó (2000)
4. Imre Sándor : A klinikai gerontológia alapjai, Medicina könyvkiadó (2007)
5. Semsei Imre. (2008): Gerontológia, Egészség égügyi Kari jegyzetek 15.
6. http://www.szocialis-gondozo.lapunk.hu
