A „lájkok” és „megosztások” agresszívebb
kommunikációra tanítanak minket
Rossz, szorító érzés kommentolvasás közben? Vagy éppenhogy egyetértünk
azzal, aki jól megmondta? Valóban durvábban kommunikálunk a közösségi
média felületein, mint a valóságban?
A Yale Egyetem Science Advance folyóiratban megjelent új tanulmányából valami
ilyesmi derül ki. Olvasunk, tájékozódunk a social médiában, és megszokjuk az ottani
kommunikációt. Az olyan közösségi média platformok, mint a Twitter, idővel
felerősítik az erkölcsi felháborodás kifejezéseit, mivel a felhasználók megtanulják az
ilyen nyelvet, hogy aztán egyre több lájkot és megosztást kapjanak. Ezek a „jutalmak”
nagyon nagy hatással voltak a politikailag mérsékelt hálózatokhoz kapcsolódó
felhasználókra.
“A közösségi média ösztönzői, a lájkok és megosztások megváltoztatják online
politikai beszélgetéseink hangvételét” – mondta a Yale -en William Brady, a Yale
Pszichológiai Tanszék posztdoktori kutatója és a tanulmány első szerzője.
A Yale csapata ellenőrzött kísérletekben tanulmányozta az alanyok viselkedését,
miközben azok a Twitteren a valós életben vitatott eseményekről szóló tartalmakat
fogyasztottak. A cél az erkölcsi felháborodás kifejezésének mérése volt, vagyis végső
soron azt vizsgálták, hogy a közösségi média algoritmusai, – amik jutalmazzák a
felhasználókat a népszerű tartalom közzétételéért – ösztönzik -e a felháborodást.
“Ez az első bizonyíték arra, hogy egyesek idővel megtanulnak nagyobb felháborodást
kifejezni, mert jutalmazzák őket” – mondta Brady.
Az erkölcsi felháborodás jogos, ha veszélyben érezzük társadalmi javainkat, a
közösségünk értékeit. Előmozdíthatja a társadalmi együttműködést, ösztönözheti a
a társadalmi változásokat, visszatarthat az erkölcsileg megkérdőjelezhető
döntésektől. Ennek van egy sötét oldala is, amely hozzájárul a kisebbségi csoportok
zaklatásához, a dezinformáció terjedéséhez és a politikai polarizációhoz – mondták a
kutatók.
Az olyan közösségi médiafelületek, mint a Facebook és a Twitter, azzal érvelnek,
hogy pusztán semleges platformot biztosítanak a beszélgetésekhez, amelyek
egyébként máshol történnének. De sokan feltételezték, hogy a közösségi média
fokozza a felháborodást. Ennek az állításnak eddig azonban hiányoztak a szilárd
bizonyítékai, mivel a kutatók szerint az összetett társadalmi kifejezések, például az
erkölcsi felháborodás pontos mérése technikai kihívást jelent.
E bizonyítékok összeállításához a Yale kutatói összeállítottak egy csapatot, amely
olyan gépi tanulási szoftvert fejlesztett, amely képes nyomon követni az erkölcsi
felháborodást a Twitter bejegyzéseiben. A 7331 Twitter -felhasználó 12,7 millió
tweetjének megfigyelési tanulmányai során a szoftver segítségével tesztelték, hogy a
felhasználók kifejezték-e nagyobb felháborodásukat az idő múlásával, és ha igen,
miért.
A csapat megállapította, hogy a közösségi média platformok, például a Twitter
ösztönzői valóban megváltoztatják az emberek posztjait. Azok a felhasználók, akik
több „lájkot” és „retweetet” kaptak, amikor egy tweetben kifejezték
felháborodásukat, nagyobb valószínűséggel fogalmaztak indulatosan a későbbi
bejegyzésekben.
Az eredmények nyugtalanító összefüggést mutatnak a közösségi média politikai
polarizációban betöltött szerepéről folyó vitákkal. A Yale kutatói megállapították,
hogy a politikailag extrém hálózatok tagjai nagyobb felháborodást fejeznek ki,
indulatosabban fogalmaznak, mint a politikailag mérsékelt hálózatok tagjai. A
politikailag mérsékelt hálózatok tagjait azonban valójában jobban befolyásolta az,
hogy cselekedeiknek, kommunikációjuknak társadalmi haszna van. És mi másból
tudhatnák ezt, mint a visszajelzésekből: lájkokból és retweetekből?
“Tanulmányaink azt mutatják, hogy a politikailag mérsékelt barátokkal és követőkkel
rendelkező emberek érzékenyebbek a társadalmi visszajelzésekre, amelyek
megerősítik felháborodásukat” – állítja a kutatás. „A közösségi média jutalmai pozitív
visszacsatolási hurkokat hoznak létre, kialakul egy olyan mechanizmus, aminek a
végén a mérsékelt csoportok idővel politikailag radikalizálttá válnak.”
A tanulmány célja nem az volt, hogy megmondja, hogy az erkölcsi felháborodás
erősítése jó vagy rossz a társadalom számára – hangsúlyozták a kutatók. Az
eredmények azonban hatással vannak a platformokat használó vezetőkre és a
döntéshozókra, akik mérlegelik, hogy szabályozzák -e őket.
A közösségi média üzleti modellje a felhasználók bevonására optimalizálódik, vagyis
érdeke az erőteljes fogalmazásmód minél erősebb megjelenése. Mivel az erkölcsi
felháborodás döntő szerepet játszik a társadalmi és politikai változásokban, a
technológiai vállalatok platformjaik kialakításával képesek befolyásolni a kollektív
mozgalmak sikerét vagy kudarcát.
A kutatók adatai azt mutatják, hogy a közösségi média platformok nem csupán
tükrözik azt, ami a társadalomban történik. A platformok olyan ösztönzőket hoznak
létre, amelyek idővel megváltoztatják a felhasználók reakcióját a politikai
eseményekre.
Közös felelősségünk, hogy felismerjük és tudatosítsuk ezeket a folyamatokat, és
mielőtt rányomunk az enterre, gondoljuk végig, hogy a véleményünk
megfogalmazása kit is szolgál valójában.
Forrás: https://www.psychreg.org/likes-shares-express-more-outrage-online/
