A munkahelyi kommunikáció mentálhigiénés vonatkozásai
Minden sikeres és eredményes szervezet működése a megfelelő munkahelyi kommunikációra épül, legyen szó akár verbális vagy nonverbális, szóbeli vagy írásbeli kommunikációról.
A munkahelyi kommunikáció már az álláspályázatra való jelentkezéssel, majd az állásinterjúval kezdődik. Még a legapróbb részlet is számít, mint például az öltözködés, a testbeszéd, a tájékozottság, az érdeklődés mértéke, a határozottság stb. Mindezen tulajdonságok, szándékok és üzenetek a kommunikáció útján jutnak el a beszédpartnerhez.
Minden szervezet életében folyamatosan valósulnak meg az egyirányú és a kétirányú kommunikációs formák.
Az egyirányú kommunikációban az egyik kommunikációs partner informálja a másikat valamilyen tényről. Egy szervezet életében ez nagyon gyakori: pl. utasítások adása, feladatok kijelölése, események, eredmények kihirdetése (pl. üzemi faliújságon, üzemi lapban, belső levelezési rendszerben).
A kétirányú kommunikációra is bőven találunk példákat, pl. projektmegbeszélés, munkaértekezlet, médiának adott interjú stb. Minden kommunikációs szándék valamilyen célt kíván elérni. Ezért nagyon fontos, hogy az üzenet pontosan fogalmazott legyen, adott helyen, adott célközönséget célozzon meg, időben adekvát keretek között folyjon (az egyszerű, mindenki számára érthető üzenet gyors és célratörő legyen, a pontos tisztázást igénylő témák esetén hallgattassék meg minden vélemény).
Egy szervezeten belül – különösen, ha nagyobb szervezetről van szó – több szinten folyik a kommunikáció. Eszerint megkülönböztetünk vertikális irányú (felettes-beosztott) és horizontális irányú (azonos rangú, hasonló munkakörű dolgozók közötti) kommunikációt.
Az első esetben a vezetői stílus nagymértékben befolyásolja a kommunikáció folyamatát, stílusát és kimenetelét. A munkahelyi kommunikáció minősége azon túl, hogy meghatározza a szervezet működésének sikerességét, feltétlenül befolyásolja a dolgozók elégedettségét és a munkahely jó vagy rossz munkahelyi klímáját is. A tapasztalat és számos felmérés tanúsítja, hogy minden munkahelyen adódnak olyan problémák, amelyek a (néha szándékolt) helytelen kommunikációból származnak.
A mobbing jelensége (pszichoterror a munkahelyen), ma már hazánkban is beszéd- és kutatási témává vált. Itt arra irányul egy csoport zaklató tevékenysége, hogy egy kiválasztott személyt kiutáljanak a közösségből. Míg gyermekközösségben a kipécézett személy mindig a leggyengébb láncszem, aki valamiben eltér a többségtől (a dagi, a lusta, a szemüveges, a stréber stb,), addig a felnőttek társadalmában ez a személy gyakorlatilag bárki lehet, akár vezető, akár beosztott is. A mobbing úgy vertikális, mint horizontális irányban megvalósulhat. A jelenség legnagyobb veszélye, hogy a célszemélyt környezete teljességgel ellehetetleníti, kiközösíti, lelki betegségbe kergeti, ami nem ritkán a vállalatból való kilépéshez, komoly betegséghez, de akár öngyilkossághoz is vezethet.
A kommunikáció szintjén a mobbing a legváltozatosabb formában valósulhat meg: nem beszélnek az illetővel, ha belép a helyiségbe, mindenki elhallgat, fontos információkat tartanak vissza, de akár ennek az ellentétje is megvalósulhat: megjegyzéseket tesznek rá, szidalmazzák, ugratják, valótlan híreket terjesztenek róla (ma már nem ritkán akár az interneten is), sértő képeket posztolnak róla stb. Egy jó munkahelyi klímában az ilyen eseteknek nem szabadna előfordulni. Ha a szándék fenn is áll, azt már csírájában el kell fojtani. Ennek megfelelő szakirodalma és szakértői vannak. Nem könnyű a probléma orvoslása, mivel a jelenség általában huzamosabb ideig láthatatlan marad (titokban történik). Legfontosabb feladat ez ügyben az, hogy a dolgozókat felvértezzük olyan ismeretekkel, amelyekkel képesek az ilyen helyzetekkel megbirkózni. Legfontosabb a célszemély részéről, hogy felismerje a helyzetet és már az első ilyen jellegű kísérletre ellenszegüljön, visszavágjon, ne hagyja magát. Továbbá, tudjon alkalmas segítséget kérni, tudja, hogy kihez fordulhat segítségért és azt meg is tegye. A témában ma már a szakirodalmon kívül tréningek is rendelkezésre állnak.
A megfelelő munkahelyi kommunikáció fontos feltétele az asszertív magatartás is, ami az önérvényesítés képességét jelenti mások érdekeinek figyelembevétele mellett. Az asszertív viselkedés tulajdonképpen az arany középút a behódoló, alárendelt magatartásforma és a fenyegető, agresszív magatartásforma között. Az asszertív személyiség tudja, hogy mit akar elérni, és tisztában van a másik igényeivel is. Kellő önbizalommal rendelkezik, magabiztos a fellépése, képes nemet mondani a vállalhatatlan feladatokra. A véleménynyilvánításában konstruktív, mások gondolataira figyel. Ha nem ért valamit, akkor kérdez. Az asszertív kommunikációs képesség elsajátítására is rendelkezésre állnak tréningek és szakirodalom is. A jó munkahelyi légkör megteremtése és a dolgozói elégedettség szempontjából – ami alapfeltétele a jó szervezeti teljesítésnek, sikerességnek – feltétlenül fontos a belső kommunikáció folyamatos figyelemmel kísérése, annak javítása.
Forrás: https://www.etk.pte.hu/protected/OktatasiAnyagok/%21Palyazati/Munkahelyi_lelki_egeszsegvedelem.pdf
