Munkahelyi mentálhigiéné
A mentálhigiéné meghatározásába beletartozik az adekvát ismeretek, képességek megszerzése, a megelőzés is. A munkahelyi mentálhigiéné a közösségi mentálhigiéné színtere lehet, oly módon, hogy az egyéni mentálhigiéné sem zárható ki belőle teljességgel.
A munkahelyi mentálhigiéné elsődleges feladata a prevenció, abból is a primer prevenció. Az általánosan ismert felosztása alapján az elsődleges (primer) prevenció az, ami a kóros folyamatok kialakulását akadályozza vagy szünteti meg.
A másodlagos (szekunder) prevenció a már elindult kóros folyamatokat állítja meg (pl. korai kezelésbevétel, kockázati tényezők kezelése).
A harmadlagos (tercier) prevenció a már kialakult kóros folyamat kezelését, gondozását és rehabilitációját jelenti, amivel megállítható a szövődmények kialakulása, helyreállítható a funkcióképesség, javítható az életminőség és megelőzhető a visszaesés.
A munkahelyi mentálhigiénia feladata az, hogy felderítse a dolgozók lelki egészségére leselkedő veszélyeket, megelőzze a lelki egészség romlását, a lelki betegség kialakulását. Mindezt leginkább az önismeret fejlesztésével, stresszhelyzetekkel való helyes megküzdési stratégiák kialakításával kívánja elérni.
A dolgozók munkavégzésük során gyakran kerülnek stresszhelyzetbe. Ezek az események általában befolyásolhatatlanok (vagy annak tűnnek), nem vártak, képességeink határait súrolják (úgy tűnik, kudarcot vallunk, és ez rontja énképünket is).
A legtöbb ember számára stresszt okozó tényezők:
- a túlterhelés vagy alulterhelés,
- a nem megfelelő munkafeltételek,
- a (gyakori) változások a munkában,
- a gyors technológiai változással való lépéstartás.
Szereppel kapcsolatos stresszt kiváltó okok:
- a szerep kétértelműsége,
- a szerepkonfliktus,
- a túl sok vagy a túl kevés felelősség másokért,
- az autonómia hiánya a munkavégzésben,
- a karrierfejlődés ritmusa (túl gyors vagy lassú),
- a végzettség alatti/fölötti foglalkoztatás.
A csoport szintjén jelentkező tényezők:
- az összetartás hiánya,
- a csoporton belüli konfliktus (mobbing),
- a felettessel/beosztottal való problémás kapcsolat.
Szervezeti szinten jelentkező stresszt kiváltó okok:
- a rossz szervezeti légkör,
- az alkalmatlan vezetési stílusok,
- az ellenőrzési rendszerek alkalmatlansága,
- az elavult vagy alkalmatlan technológia,
- a túl alacsony fizetés,
- az állás bizonytalansága.
Szervezeten kívüli okok, amelyek kihatnak a munkahelyi teljesítményre:
- családi problémák (betegség, válás, stb.),
- anyagi problémák,
- társadalmi problémák,
- gyakori költözés,
- megterhelő munkába járás,
- életkörülmények
Mindezeken kívül rendkívül hosszú még a sora azoknak a problémáknak, amelyek időnként meghatározott csoportokat érintenek. Pl. munkahelyi szexuális zaklatás, munka és család összeegyeztetése, vezetők-beosztottak, fizikai-szellemi dolgozók konfliktusai.
Évtizedekkel ezelőtt a közösségi mentálhigiéné leginkább a családokat és az iskolát részesítette előnyben, de napjainkban egyre nagyobb figyelem fordul a munkahelyi mentálhigiéné felé, úgy az elméleti, mint a gyakorlati témákat illetően. Az emberek felnőtt életüknek nagyobbik részét munkahelyükön töltik, ami egyrészt azt jelenti, hogy munkaidejükben egy többé-kevésbé állandó, de mégis dinamikusan fejlődő és átalakuló szervezet és egyben emberi közösség tagjaként dolgoznak és együttműködnek, valamint megteremtik az egzisztenciájuk alapját biztosító anyagi bázisukat.
A munkahelyi státusz általában szoros korrelációban van a társadalmi státusszal. Minden munkahely nagyon komoly hatást gyakorol az egyénre, és nem szabad elfelejtenünk, hogy ezek a munkahelyi hatások más egyéb területről származó hatásokkal együtt akár módosulva, vagy azokat felerősítve bonyolult hatásmechanizmusokat működtetnek. Napjaink állandóan változó világa gyakran készteti a munkahelyeket arra, hogy maguk is változzanak. Ebből eredően nem ritka üzemrészek, üzemek megszüntetése, összevonása, átszervezése. A munkanélkülivé válás tényét vagy annak fenyegető veszélyét, a munkaórák csökkentését, a munka mennyiségének növekedését sokan megélik nap mint nap, így a súlyos, esetleg folyamatos vagy ismétlődő lelki megterhelés sokaknál okozza a lelki egészség megrendülését.
Egyre több embernek jelent komoly kihívást a stresszhelyzetekkel való értelmes megküzdés, a lelki egészség egyensúlyának megtartása. Általában a munkahelyek számára is problémát okoz, ha a dolgozó valamilyen lelki betegség miatt kerül betegállományba, ugyanis ezek a betegségek tartós távollétet eredményeznek. A munkaadó ilyen esetben vagy megosztja a munkát a többi munkatárs között, ami újabb feszültséghez vezethet, vagy újabb munkatársat vesz fel, akinek a kiképzése, betanítása időbe és pénzbe kerül, így anyagi hátrányt szenved a munkahely. Előfordul az is, hogy maga a munkahely hozza frusztrált helyzetbe a dolgozót, akitől meg akar szabadulni – pl. értelmetlen vagy teljesíthetetlen munkával, esetleg nehezen értelmezhető feladatokkal gyakorlatilag kiprovokálva azt, hogy maga a dolgozó mondjon fel, és ne kelljen neki végkielégítést fizetni. Ha viszont gyakoriak vagy sokasodnak az ilyen esetek, ha bármilyen okból is nagy a fluktuáció, akkor az a vállalat külső megítélését rontja, továbbá bizonytalanná teszi az állandó személyváltozások miatt a belső működést, a termelékenységet, ami további problémák megjelenéséhez vezethet. A dolgozók közti jó együttműködés, a kreativitás, az adaptációs készség, a hatékony problémamegoldás csak olyan munkatársaktól várható el, akiknek stabil nem csak a testi, de a lelki egészsége is.
Tehát a mentálhigiéné kérdése mind a munkavállaló, mind a munkaadó szempontjából fontos kérdés. Ha a dolgozók lelki egészsége rendben van, akkor nagy valószínűség szerint a munkahely is jól működik. És igaz ez megfordítva is: ha jól működik a szervezet, akkor azt nagy valószínűséggel jó lelki egészséggel rendelkező dolgozók működtetik.
A munkahelyi mentálhigiéné a helyszín szempontjából is előnyös, mivel biztosan tudható, hogy ott adott időben együtt van az olyan emberek csoportja, akiknek vélhetően azonos problémáik és érdekeik vannak, vagy ezek egymással összefüggenek. Különösen azok számára fontos ez a lehetőség, akiknek más befogadó csoportjaik nem léteznek, vagy azok valamilyen okból nem megfelelően működnek.
A munkahelyi mentálhigiéné kérdése első sorban a szervezet különféle szinteken dolgozó vezetőinek a felelőssége. Ez azt jelenti, hogy egy vezetőnek önmagának is részt kell vennie különböző tréningeken, hogy saját maga is tudja a beosztottjai tréningjeit szervezni, irányítani vagy esetleg akár vezetni is. Munkájukra igényes vezetők ma már megértik, hogy a szervezet eredményessége, sikeressége érdekében időről időre, előzetes tervek és szervezés szerint szükséges a dolgozóknak önismereti, kommunikációs valamint konfliktuskezelő és problémamegoldó tréningeken részt venni. Ez mindkét fél érdekeit közösen szolgálja. Erre szakosodott cégek ma már komplett, az adott szervezetre szabott tréningprogramokat kínálnak.
Forrás: https://www.etk.pte.hu/protected/OktatasiAnyagok/%21Palyazati/Munkahelyi_lelki_egeszsegvedelem.pdf
